Day 22 (augusztus 7., kedd)
A reggelit és a csomagolás véglegesítését követően 10.30-kor sikerült elindulnunk. Dél körül megálltunk a festői North Samish Lake-nél uzsonára. A határon mintegy 20 percet álltunk, mire sorrakerültünk és 2 körül probléma mentesen megérkeztünk a szállodába (http://www.hotelsavings.com/booking/1004817). Probléma mentesen parkoltunk és elgoglaltuk a szobáinkat, majd rövid rákészülés (szendvics, kávé) után a Denman Street-en keresztül lesétáltunk a kikötőig (Coal Harbour). Megnéztük a Comagata Maru Memorial-t, végighaladtunk egészen a Canada Place-ig, ahol a Vancouver-i téli olimpiát megnyitották. Az öböl a hegyekkel a háttérben fantasztikus. Vancouver barátságos benyomást tett ránk, ezen a részen nagy élet volt, sok a távol-keleti ember. Visszafelé egy Red Robin-ban kajáltunk jól.
A szállodába visszatérve megcsináltam az on-line repülő becsekkolást, majd rátapadtunk a TV-re, olimpia nézés ürügyén...
Day 23 (augusztus 8., szerda)
Időben keltünk és az összekészülés után a szomszédban lévő reggeliző helyen kávéztunk és süteményeztünk reggeli címszó alatt. Visszatértünk a szállodába és rövid rákészülés után kicsekkoltunk, a bőröndöket a recepción, a kocsit a parkülőházban hagytuk és nekivágtunk Vancouver-nek. Ezúttal a közeli Stanley park-ba gyalogoltunk, végig a víz mentén, pont szemben az előző napi partszakasszal. Kellemes, zöld park, mindenféle növények mellett haladva értük el a szokásos turista információs központ-Gift Shop kombót, ahol számos eredeti és másolt indián totem oszlopban lehetett gyönyörködni.
Ezek megtekintése után visszatértünk a város központjába (Denman Street) és egy mongol büfében ettünk egész kiválóan. Jóllakottan indultunk neki a további város-járásra, végül a turista-csoport kétfelé vált: Toti bevetette magát az egyik Strabucks kávézóba, ahol nemsokára én is csatlakoztam hozzá, a többiek még last minute vásárlásokba kezdtek...
Délután háromra mentünk vissza szállodába a böröndök és a kocsi begyűjtése érdekében és már indultunk is a repülőtérre. Fájdalom mentesen sikerült parkolni és becsekkolni, majd nem fájdalom mentesen elbúcsúzni a gyerekektől...A repülő mintegy 20 percet késett, így nem is mentünk be a tranzitba rögtön. Mire indultunk, vagy 100 méteres sor állt a biztonsági ellenőrzésre várva, de ezt is sikeresen vettük.
A repülőút jóval kellemesebb volt, mint az ideút, mivel volt egy szabad ülés a sorban, így felváltva tettük fel a lábunkat. Volt egy nagyon rázós szakasz is, de még aludni is tudtunk. Londonba menetrendszerűen érkeztünk, kissé soknak tűnt a várakozás (3,5 óra), de az utazás kellemesen telt és időben érkeztünk Budapestre. A taxi is előkerült, tehát sikeresen abszolváltuk az összesen 24 napos kalandot (megérkezés a 24. napon, augusztus 9-én, délután 6 órakor. Sok élmény volt és a gyerekek nagyon szépen viselkedtek....
